A Nemzetközi Valutaalap egy többéves, akár 16 milliárd dolláros segélycsomag lehetőségét vizsgálja Ukrajnának, amely segítene fedezni az ország szükségleteit, és katalizátorként szolgálna további nemzetközi finanszírozáshoz - mondták az ügyet ismerő személyek a Bloombergnek.
Oroszország pénzügyminisztériuma csütörtökön javasolta a Nemzeti Vagyonalap (NWF) "válságellenes" beruházásaira vonatkozó likviditási korlátozások eltörlését, arra hivatkozva, hogy a kihívásokkal teli geopolitikai körülmények között támogatni kell a kulcsfontosságú ágazatokat - írja a Reuters.
Az Egyesült Királyság kormánya decemberben egyre mélyebbre süllyedt az adósságba, mivel az emelkedő adósságkamatok és az energiaár-sokk elleni védekezés költségei megterhelték az államháztartást. Rekord szinten van a költségvetési hiány.
A parlament előtt fekszik néhány napja a - rendeleti úton tavaly év végén már kőbe vésett - 2023-as költségvetésről szóló törvényjavaslat, amire a kormány előszeretettel hivatkozik úgy, hogy a rezsivédelem költségvetése. Ez valóban igaz is, hiszen a Rezsivédelmi Alap kiadásai hatalmasra duzzadtak az energiaválság miatt. Részletes vizsgálódásaink ugyanakkor arra is rámutatnak: az energiaszámla elszállása okozta válsághelyzet, illetve annak a kezelése egész egyszerűen elszívja más területekről a pénzt és valójában a kormány idén egy hatalmas takarékoskodást hajt végre, ha tartja magát az eredeti terveihez.
A kormány korábbi ígéretének megfelelően a Pénzügyminisztérium csütörtök délután beterjesztette a parlamentnek a 2023-as költségvetés módosított verzióját. Ez azért érdekes, mivel tavaly az év utolsó napjaiban már elméletileg (másodszor is) kőbe véste az idei fő büdzsészámokat a kabinet. A most nyilvánosságra került törvényi változat első gyors vizsgálata viszont azt mutatja: megint változott a költségvetés. Kérdés, hogy a mostani országgyűlési körben mire lesz lehetőségük a képviselőknek, bizottságoknak, viszont kedvező fejleményként érdemes értékelni, hogy a kormány viszonylag gyorsan reagált a költségvetés átláthatóságával kapcsolatos aggodalmakra és kritikákra.
Egy hónap alatt további 38,1 milliárd dollárnak megfelelő összeggel zsugorodott az orosz nemzeti vagyonalap, a kormány ugyanis ennek felhasználásával igyekszik pótolni a költségvetési hiányt – írja a Reuters.
Oroszország tavalyi költségvetési hiánya a hazai össztermék (GDP) 2,3 százaléka volt, miközben az energiaárak az előző évhez képest jelentős növekedést mutattak.
A 2021-es hiányhoz képest négyszer nagyobb, több mint 85 milliárdos hiányt halmoztak fel az Egyesült Államok költségvetésében. A bevételek is visszaestek, így a republikánus többségű képviselőház erősen szorongathatja Joe Biden adminisztrációját, hogy átvigye akaratát.
Decemberben alig valamivel maradt 1600 milliárd forint felett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Csak az év utolsó hónapjában több mint 470 milliárd forintot költött el a kormány. Így érthető, hogy amellett, hogy idén februárban majdnem 960 millió dollárnyi, majd novemberben 1,15 milliárdnyi dollárkötvény jár le, miért kezdte egy 4,25 milliárd dolláros kibocsátással az évet az ÁKK.
Az év utolsó hónapjában ismét rendesen kilyukadt a költségvetés: csak decemberben 1287 milliárd forintos mínuszt termelt a büdzsé. Így az egész éves pénzforgalmi hiány 4753 milliárd forint lett, ami jelentősen meghaladja az eredeti előirányzatot. Ez a hiányelszállás úgy jött össze, hogy év közben a kormány végrehajtott egy jelentős költségvetési kiigazítást, benne a különadók emelésével.
Az iráni autógyártás az ország egy kiemelkedően fontos ágazata, azonban ide is begyűrűznek az országot érintő problémák. Bár az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója, a külföldi import tilalmára volt eddig szükség, hogy működni tudjon az autóipar. Mostanában azonban két irányból is fontos változások várhatóak: az exportot illetően Oroszország lesz az új piac, az importot illetően pedig dél-koreai autók behozatala és kínai autók helyi gyártása várható - írja a Haaretz.
Rá sem lehet ismerni a 2023-as költségvetésre, úgy átalakította a kormány a nyáron elfogadott tervezetet rendeleti úton. Legalábbis erre következtethetünk a dokumentum első olvasatban történő gyorselemzése során. Az alapos értékelést ugyanis megnehezíti egyetlen, ám lényeges dolog: éppen az, hogy rendeletben hirdette ki a kormány, amire korábban még soha nem volt példa. A költségvetés ilyen formában történő újratervezése egy szempontnak biztosan megfelel: az eddig sem túl átlátható büdzséfolyamatok transzparenciája tovább sérül. Mindezek alapján szinte lehetetlen kísérletre vállalkozik az, aki fontos következtetéseket szeretne levonni a meglehetősen rövid, sok tekintetben hiányos dokumentumból. Mi ennek ellenére megpróbáljuk és részletesen bemutatjuk, milyen érdekességeket találunk mind a bevételek, mind pedig a kiadások oldalán.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
A Költségvetési Tanács 2023-as rendeleti költségvetésről alkotott véleményéből - második olvasatban - újabb részleteket lehet kiolvasni. Nem mellékes és új változások érik a bankszektort és kiderült az is számunkra, hogy a biztosítók különadó-kulcsának emelése, valamint a vadonatúj gyógyszergyártói különadó mekkora pluszt hoz jövőre az államkasszának. Cikkünkben egyúttal bemutatjuk, hogy mennyire brutálisan elszálltak a kiadások, és hogy a kormány ezt csak részben tudta kompenzálni adóemelésekkel (valamint feltehetően a kiadások féken tartásával, bár ennek pontos megítélésére még várni kell), ezért szorult a hiány elengedésére, amiről csak az utolsó napokban dönthetett.
A finiséhez érkezett a 2023-as költségvetés rendeleti úton történő módosítása, a közlönyben történő kihirdetése előtti utolsó mozzanatként a Költségvetési Tanács közzétette véleményét a tervezetről. Ebből a dokumentumból már sok lényeges és új információ kiolvasható. Ezek közül a legfontosabb és talán a legérdekesebb - főleg a befektetők és hitelminősítők, valamint a fiskális politika hitelessége szempontjából - az eredetileg 3,5%-ra tervezett hiánycél 3,9%-ra történő emelése. Szembetűnő továbbá, hogy a jövőre 670 milliárd forintra tervezett Rezsivédelmi Alap 2610 milliárd forintra hízik. Ez is jól mutatja, hogy nagyon sokba kerül még a módosított rezsicsökkentési rendszer állami finanszírozása is. A Tanács véleményének érdekessége továbbá, hogy az aláírók között nem szerepel Matolcsy György jegybankelnök (és KT-tag) aláírása.
Már az elfogadás pillanatában borítékolható volt, hogy a 2023-as költségvetés nem állja ki az idő próbáját, ezért előbb vagy utóbb a kormány a tervezet módosítására kényszerül. Úgy tűnik, hogy a kormány ehhez optimális időpontot választott, ugyanis - a válságokkal sújtott időszakban jelentős kockázatok és bizonytalanság közepette - az év utolsó napjaira hagyta ezt a fontos feladatot. Bemutatjuk, hogy mit várhatunk a rendeleti úton előálló új jövő évi büdzséről és előrevetítjük annak fő tartalmát. Cikkünkből kiderül, hogy a szinte új költségvetés megalkotásának folyamatában újabb, számításaink szerint akár 1500 milliárd forintos pótlólagos kiigazításra kényszerül a kormány. Ezt időközben pedig részben már kezelte is.
A boszniai Szerb Köztársaság 110 millió eurós hitelt vesz fel a magyar Exim Banktól - jelentette pénteken a boszniai média a Reuters tudósítása szerint.
A kormány már gőzerővel dolgozik a 2023-as költségvetésről szóló törvény rendeleti úton történő módosítására, egy csütörtök esti rendeletével lényegében ennek ágyazott meg.
Az orosz pénzügyminiszter azzal számol, hogy az idén a költségvetés hiánya a hazai össztermék (GDP) 2 százaléka lesz az eddig becsült 0,9 százalék helyett és jövőre is 2 százalékos GDP-arányos hiány várható.
A Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorstájékoztatója szerint novemberben a költségvetés 876 milliárd forintos mínusszal zárt, ami jelentős elszaladásnak mondható. Jól látszik tehát, hogy az október végéig szóló állami kifizetési stop csak tovább tolta a későbbi hónapokra a problémákat.
Egyik fő feladata a vámpolitika szigorításának kidolgozása lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
